Bizony mondom neked, még ma velem
leszel a paradicsomban. (Lk 23,43)
Halálos veszélyben vagy, mégis van hely kínnal színig tele szívedben az idegen szenvedés számára. Haldokolsz és mégis törődsz egy gonosztevővel, aki gyötrelmeiben kénytelen maga megvallani, hogy pokoli kínjai életének gonoszságaiért nem elegendő jogos büntetés. Látod anyádat – de te mégis előbb a tékozló fiúval beszélsz. Téged az Istentől elhagyatottság kínoz – és te a paradicsomról beszélsz. Szemeid halálod éjszakájában elsötétülnek, de te mégis az örök világosságot látod. A halálban csak önmagával foglalkozik az ember, mert elhagyatott, magányos lesz. Te azonban azokkal a lelkekkel törődsz, akiknek országodban kell jutniok. Ó végtelen irgalmú szív! Ó erős és bátor szív!
Egy nyomorult bűnös kéri, hogy gondolj rá. És te megígéred neki a Paradicsomot. Minden megújul, hogyha meghalsz? A bűnnel és gonoszsággal tele élet olyan gyorsan megváltozik, hogyha közeledsz hozzá? Hogyha kimondod az átváltoztatás szavait egy élet fölött, a bűnös élet gonoszságai és gyalázatosságai, minden bűne bocsánatot nyer, megváltozik úgy, hogy semmi se akadályozza többé, hogy Istenhez jusson. Nézd, egy pici jóakarat bennünk is van az ilyen faragatlan gonosztevő iránt, de csak annyi, hogy elkerülje a legrosszabbat. De hogy a gonosz szokások, a bűnös szenvedélyek, a vadság és a szenny, a megszokás: mindez egy kis jóakarat által és rövid bánat révén a bitófán, megszűnjék! Csak nem olyan gyorsan kerül az ilyen is a mennyországba, mint a bűnbánók és a régen megtértek, vagy a szentek, akik egész életükön át testüket, lelküket megszentelték, hogy méltóvá tegyék a háromszor szent Istenhez! Te azonban mindenható kegyelmed szavát mondod. Ez a szó a lator szívébe hatol, halálos kínjainak pokoli tüzét az isteni szeretet tisztító tüzévé változtatja, és egy pillanat alatt mindent megdicsőít, ami az Atya tetteiből még benne volt és mindent megszüntet, ami ebben az életben a teremtmény gonosz bűnével Isten elől elzárkózott. És a lator veled együtt megy Atyád Paradicsomába.
Nekem is megadod a kegyelmet, hogy sohase veszítsem el a bátorságot jóságodtól merészen kérni és várni mindent? A bátorságot, hogyha én lennék a legelvetemültebb gonosztevő, azt mondani: Uram, ne feledkezz meg rólam, hogyha országodba jutsz! Uram, állítsd fel keresztedet halálos ágyamnál. Ajkad nekem is mondja, még ma velem leszel a Paradicsomban. Ez a szó tegyen méltóvá, hogy teljesen megszentelve a halál tisztító erejéből, bűneimtől megszabadultan benned és veled mehessek Atyád országába.
Karl Rahner
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése