Nem hátráltam meg

Urunk Színeváltozásáról nevezett Kinga Nővér OCD naplójából

NEM HÁTRÁLTAM MEG

Ajánló:

1973. augusztus 15-én, Budapesten született, sokgyermekes családban. Az ELTE matematika szakának elvégzése után 1998-ban belépett a Kármelbe. 2006-ban váratlanul kiderült, hogy a rák megtámadta szervezetét. Három éven át hősiesen küzdött a betegséggel. Halála előtt kilenc hónappal perjelnője kérésére naplót kezdett írni, amelyben beszél az élet értelmének kereséséről, hivatásáról, a Kármelről, a betegségről, a szenvedésről, a halállal való szembenézésről.

2009. augusztus 24-én a magyarszéki Mindenszentek Kármel kolostorában, édesanyja és szerzetes nővérei imádságos jelenlétében belépett Ura örömébe.

Urunk színeváltozásáról nevezett Kinga nővér OCD (Büki Judit) naplójából:

„Szüksége van-e Istennek a mi szenvedésünkre? Vagy meg tud tisztítani, fel tud magához emelni minket szenvedés nélkül is? Ő megteheti, hiszen mindenható, hiszen szenvedett és meghalt értünk! Ez nem elég? (...) Egyes emberek, köztük Elisabeth nővér is, az üdvösség művében vesz részt. Részt vállal Krisztus szenvedéséből. Valakiért, valakikért.

Amikor Elisabeth nővér halálos ágya mellett álltunk, hirtelen szíven ütött: Elisabeth nővér helyettem szenved, értem szenved! - És éreztem egy meghívást. (...)
Mégis, mi volt ez a hívás? Mire mondtam igent? És miért volt fontos az elmúlt tíz év minden napján anélkül, hogy megfeledkezhettem volna róla? (...) Miért? Azt hiszem, már akkor tíz éve is, most meg talán még jobban azt gondolom: Vállaltam, hogy folytatom szenvedéseit. (...) Ő szenvedett értem, most én szenvedek, szenvedhetek valakiért vagy valakikért. Miért? Meddig? Hogyan? Isten titka. Nem tehettem mást, mint hogy igent mondjak az Ő hívására. Hiszen mindent föltettem erre, hogy Istent megnyerhessem és szeretetében maradhassak."

********************************************************************************
Megjelenéle óta nagyon vágytam arra, hogy a fenti könyvet megvásárolhassam. Anyagi lehetőségeim csak most tették lehetővé. Három este elgendő volt ahhoz, hogy könnyek között végigolvassam.
Stílusát tekintve egy utólagosan megírt lelki napló, melyben Kinga nővér egyszerűen, tárgyilagosan tesz hitvallást. Még az sem zavaró (sőt!), hogy érezve betegségét, kimerültségét, néha ismétli magát, sokszor tőmondatokat használ, csapongások vannak a tanúságtételben.
Ajánlom ezt a könyvet azoknak:

• akik szeretnének bepillantást nyerni a Kármel lelkiségébe
• akik hivatásukat keresik (szerzetesi, édesanyai)
• akik kétkedve nézik, hogy miért szenteli ma egy fiatal oda Istennek az életét
• akik panaszkodnak nehézségeik, megpróbáltatásuk, nyomorúságuk miatt
• akik betegek, akik szenvednek 
• akiknek a betegség, szenvedés már elviselhetetlen tehernek tűnik
• akik félnek és megrettennek "A lélek sötét éjszakájától"
• akik eleven, élő kapcsolatra törekednek Urunk Jézussal.

Kinga nővér lelki naplója még inkább megerősítette bennem azt a vágyat, hogy egyszer eljussak Magyarszékre, a kármelita kolostorba  és néhány napot teljesen csöndben a Tabernákulum és Kinga nővér sírja előtt tölthessek el.

Kinga nővér járj közben értünk!